5 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz

Nagyon sok zenei hatás ért eddig életemben, egészen kicsi koromtól kezdve szívtam magamba a legkülönbözőbb stílusokban alkotott művészek munkásságát, a popzenétől kezdve a hiphop-on át a punkig és a metálig, hadd ne soroljam. Az elektronikus, alternatív, komoly és kísérleti zenékbe most bele sem megyek, azokból később lehet lesz egy másik poszt. Az alábbiakban bemutatok 5 zenekart illetve lemezt, ami nagy hatással volt rám és mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer hallgassa végig őket! Jó szórakozást!

1.       1. Sublime – Sublime (1996)

2.       2. Rancid - ...And Out Come The Wolves (1995)

3.       3. Dog Eat Dog – All Boro Kings (1994)

4.       4. Velvet Underground - Velvet Underground & Nico (1967)

5.       5. Mad Caddies – Quality Soft Core (1997)

Kezdjük is az elején!

A SUBLIME 1988-ban (hol máshol, mint) Kaliforniában, Long Beach-en alakult 3 tagú zenekar. Zenéjüket a ska/reggae/alternatív rock jelzőkkel lehet leginkább körülírni. 3 stúdiólemezt és 1 live albumot jelentettek meg munkásságuk során és 2009-ig 17 millió darab lemezt adtak el világszerte. A címnélküli „Sublime” lemez 1996-ban látott napvilágot, jómagam egészen véletlenül jutottam hozzá, a pontos évet már nem tudom, de valamikor 2001 környékén lehetett, hogy utaztam busszal Kőszegről Szombathelyre gördeszkázni és Cseh Gabi barátom nyomta a kezembe a cd-t tok nélkül, nem volt rajta semmi írás sem, de beletettem a discman-embe és hetekig ki sem akartam szedni. A mai napig meg-meghallgatom, testvéreim is imádják, lehetetlen megunni.

Ajánlott dalok:  Garden Grove, What I Got, Santeria

Második helyre került a szerény kis listámon az 1991-ben alakult szintén kaliforniai RANCID nevet viselő formáció. A bandatagok a punkzene mellett döntöttek, mivel akkoriban nagyon népszerű volt a stílus, hála az olyan zenekaroknak, mint például a The Offspring és a Green Day. Az együttes pályáját néhány tagcsere tarkította, valamint egyes tagok több más projektben is tevékenykedtek, sőt még filmszerepet is vállaltak, ennek ellenére mindezidáig 7 lemezt jelentettek meg, melyek közül a személyes kedvencem a harmadik, 1995-ben kiadott ... And Out Come The Wolves címet viselő, mely 19 számot tartalmaz.

Ajánlott dalok: Ruby Soho, Maxwell Murder, Roots Radicals

A listámon harmadik helyen szereplő zenekar nem más, mint a szintén amerikai (bár keleti parti) DOG EAT DOG, de igazából lehetne a nulladik is, mert kimondhatatlanul magával ragadott tinédzser koromban a lemez hangulata és mai napig állandó helye van a számítógépemen és legtöbbször az mp3-lejátszómon is. Körülbelül 2000 környékén jutottam hozzá az All Boro Kings címet viselő albumhoz, ekkor még kazettán és jó sokáig pörgettem a walkman-emben. Egészen egyszerű a történet, mert egy kollégiumi szobatársam fiókjában lapult a kazetta, ráadásul eredeti formában, még csak nem is agyonmásolt példány volt.

Az All Boro Kings a zenekar második lemeze 1994-ből. Legegyszerűbben a hardcore-rap illik a stílusuk meghatározására, az internet hardcore punk-ot, rap metált és rapcore-t ír. Az említett lemezből 600.000 példány fogyott el világszerte, a No Fronts című klipjüket sokat játszotta az MTV és még a Beavis and Butthead c. rajzfilmbe is bekerültek. A banda a mai napig működik, minden infó és turnédátumok megtalálhatóak, az érdekes módon holland végződésű weboldalukon: http://www.dogeatdog.nl

Ajánlott dalok: No Fronts, Wo’s The King, Funnel King

A negyedik helyen szereplő banda 1 kicsit kakukktojás a többihez képest. Nem mintha nem rockzenéről lenne szó itt is, hanem inkább egészen más időszakról. A VELVET UNDERGROUND ugyanis 1965 és 1973 között működött. Kedvenc lemezem a legelső „cím nélküli” albumuk, ami 1967-ben jelent meg egy Nico nevű énekesnő közreműködésével és egész egyszerűen a The Velvet Underground and Nico nevet viseli.

Rendkívül érdekes zene, avantgard és kábítószeres behatásokkal. Akkoriban a new yorki művészvilágban éldegélve és bulizva működött a zenekar, legtöbbször Andy Warhol híressé vált műhelyében/gyárában a legendás „Factory”-ban. Kereskedelmi szempontból nem volt túl sikeres a csapat, Lou Reed szólókarrierje később nagyobb elismerést kapott, de a Velvet Underground munkássága megkerülhetetlen, mivel a kemény és nyers hangzásuk később sok előadót inspirált a punk, a rock és az alternatív előadók között.

Külön érdekesség, hogy a gördeszkázásnak itt is van köze, hogy megismertem a zenekart. 2002-ben jelent meg a Flip gördeszka-márka legendássá vált filmje a Sorry. Budapesten voltunk a srácokkal és moziban néztük premiervetítésen a filmet, majd én meg is nyertem vhs-en (a belépőjegyek sorszáma tombolaként funkcionált), ezt rögtön rongyosra is néztük, körbejárt mindenkit, gőzöm sincs, hogy hol lehet azóta. A filmben szerepelt Tom Penny brit gördeszkás is, aki akkoriban súlyos drog-problémákkal küzdött. A filmben a „normál” gördeszkás része mellett elkészült egy pszichedelikus szösszenet is, melyhez nagyon jól passzolt a Velvet Underground Venus in Furs című dala, mely nekem nagyon megtetszett és rá is kerestem a zenekarra, mint általában a gördeszkás videók soundtrack-jeire.

Ajánlott dalok: Venus in Furs, Sunday Morning, Heroin

Következzen a listám ötödik helyén álló, ismét Kaliforniából származó ska-punk formáció a MAD CADDIES. 1995-ös megalakulásuk óta 5 nagylemezt, 1 koncertalbumot és 2 EP-t adtak ki, hébe-hóba kishazánkban is megfordulnak. Kedvenc lemezen tőlük a legelső, az 1997-ben megjelent Quality Soft Core címet viselő. A ska és punk jelzők nem fedik teljesen a stílusukat, érződik a zenében még a hardcore, a swing, a pop-punk, a reggae és még egy kis jazz is. Nagyon érdekes az összhatás, mindenkinek bátran ajánlom, jómagam használtam már fel dalukat gördeszkás videó készítéséhez. Több infó a hivatalos weboldalukon: http://www.madcaddies.com/

Ajánlott dalok: Goleta, Big Brother, Preppie Girl

Remélem mindenkinek szereztem pár értékes/érdekes percet és szolgáltam új információkkal, zenékkel!

Minden jót!

Prinsz

Apró dolgok...

Az a nagy helyzet, hogy még ennyi idős fejjel is vannak alapvető dolgok, amiket képes vagyok figyelmen kívül hagyni és folyományukként kellemetlen perceket okozok magamnak.
Az alábbiakban felsorolok néhány ilyen momentumot, akinek van hasonló, kérem ossza meg szerény blogom olvasóival!

1. Erős paprika (bármilyen fajtájú) tartalmú étel készítése és fogyasztása közben ill. utána, nem nyúlunk sem a szemünkbe, sem az orrunkba. Továbbá az étel elkészítése során használt kést sem szerencsés dolog megnyalni, de leöblíteni érdemes, ellenkező esetben igen nagy meglepetést okozhatunk a velünk együtt élőknek.

2. Randevú napján nem fogyasztunk hagymaféléket tartalmazó ételeket, (még) snidlinget sem.

3. Puszta kézzel nem nyúlunk bele a szendvicssütőbe, valamint a kávénk ill. teánk hőmérsékletét sem az ajkunkkal és nyelvünkkel ellenőrizzük.

4. Ha illuminált állapotban úgy gondolod, hogy nem látnak és azt sem amit csinálsz, az nem jelenti azt, hogy a többi ember tényleg nem vesz észre.

5. Ha 1 lány azt mondja, hogy megnézhetnétek 1 filmet, az az esetek döntő többségében tényleg filmnézést takar. Ha mégsem az nagyon jó, de kicsi az esélyed jó filmet elcsípni.

6. A rendőrök szájából a "Jó estét kívánok Uram!" mondat és az ez után következő párbeszéd a legritkább esetben sem folytatódik a kezdeti udvarias megszólítás hangnemében.

Jelen pillanatban ennyi jutott eszembe. Később kibővítem természetesen, ha lesz még valami okosság. A legjobbakat Mindenkinek!
Pisz.

prinsz

Monopoly

Az alábbi sorokat a Zeitgeist c. film harmadik részéből kölcsönöztem, mert nagyon megfogott. Az igazság az, hogy ha hamarabb eszembe jut, akkor én magam is leírhattam volna, mert kis srác koromban szintén sokat játszottam a nagymamámmal, bár mi Monopoly helyett Gazdálkodj okosan!-t. Olvassatok és gondolkozzatok!

Nos, a nagymamám egy nagyszerű ember volt. Megtanította a Monopoly játékot játszani. Megértette, hogy a játék lényege a birtoklás. Mindent felhalmozott, amit csak tudott és végül ő uralta a játékot. És a végén mindig ugyanazt mondta nekem. Rám nézett és azt mondta: "Egy nap majd megtanulod, hogyan játszd a játékot.”

Egy nyáron aztán minden nap, reggeltől estig Monopoly-ztam és azon a nyáron megtanultam, hogyan kell játszani. Rájöttem, hogy csak úgy nyerhetek, ha teljes elhatározottsággal felhalmozok mindent. Megértettem, hogy a pénz és a birtokok... ebben számoljuk, ki milyen jól játszik.

A nyár végére már könyörtelenebbé váltam, mint a nagymamám....

Képes voltam akár áthágni a szabályokat, csak hogy nyerhessek.

És azon az őszön leültem vele játszani. Mindent elvettem tőle, végignéztem, ahogy az utolsó dollárját is átadja és legyőzötten távozik.

De még volt valami, amit meg akart tanítani nekem. Azt mondta: "Most pedig minden megy vissza a dobozba. Az összes ház és hotel. Minden vasút és közüzemi vállalat... Minden ingatlan és az összes csodálatos pénz....

Most ez mind megy vissza a dobozba. Semmi sem volt igazán a tied. Izgalomba hozott egy kis időre, de ez mind itt volt mielőtt leültél az asztalhoz és még utánad is itt lesz. Játékosok jönnek, játékosok mennek. Házak és autók... Címek és ruhák.... Még a tested is"

Mert az az igazság, hogy minden, amihez ragaszkodsz, amit elfogyasztasz vagy felhalmozol, az mind megy vissza a dobozba és elveszítesz mindent. Szóval meg kell kérdezned magadtól: mikor végre megkaptad a nagy előléptetést, miután megvásároltad, amire leginkább vágytál, mikor megvásároltad a tökéletes otthont, mikor spóroltál a pénzügyi biztonságod miatt és megmásztad a siker létráját a legmagasabb fokáig, amit csak el tudtál érni...

...és az izgalom elmúlik - mert el fog múlni -

AKKOR MI VAN?

Milyen messze kell elmenned ezen az úton, mielőtt meglátod, hogy hova vezet? Nyilván megérted, hogy soha nem lesz elég. Szóval fel kell tenned magadnak a kérdést:

Mi az, ami számít...? :O

...és végül 1 részlet a már említett filmből:

A legjobbakat! Üdv.: pRiNsZ